„A nemzetközi nevezéktan szerint a peloidok finom szemcséjű, a balneológiában vagy rokon orvostudományi szakterületeken alkalmazott laza, üledékes kőzetek, vagy mesterséges úton finom szemcséjűvé, laza szövetűvé alakított szilárd kőzetek, amelyek eredendően nagy víztartalommal rendelkeznek illetve amelyeket víz (pl. gyógyvíz) hozzáadásával pépes állagúvá alakítottak át és ilyen formában használnak fel.” (Lüttig, 1971)

Magyarországon jelenleg 5 gyógyiszap van bejegyezve. Ebből 2 tőzegre épülő, szerves tőzeggyógyiszap (a Pannon Standard gyógyiszap és a Georgikon természetes tőzeggyógyiszap). A 3 szervetlen iszap a Makói, a Kolopi és a Hajdúszoboszlói. (Egyébként szervetlen iszap a Holt-tenger iszapja is.) A szervetlen iszapok különböző ásványi anyagokból állnak, tavak, folyók üledékeiből nyerik ki.

A szerves iszapok növényi és állati eredetűek. Leggyakrabban tőzeg bázisúak. A tőzeg a földtani jelenkorban vizes-lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. Ez tehát víz alatt, a levegő csaknem teljes kizárása mellett végbemenő biokémiai átalakulási folyamat.